Két fő tényezőre vezethető vissza Európában a szakképzett munkaerőhiány, és Magyarországon mindkét területen kedvezőtlenebb a helyzet az uniós átlagnál - mutatott rá a Portfolio által szervezett Budapest Economic Forum konferenciára küldött videó üzenetében Marianne Thyssen.
A Magyarországnak 7 évre járó 8900 milliárd forintnyi uniós pénzkeretből jelenleg 71%-ot hirdetett meg pályázatok formájában a kormány és nagyon úgy néz ki, hogy már az év végéig le tudja kötni a kormány a teljes keretet - jelezte a mai Kormányinfón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője ezzel jóval gyorsabb pályázati meghirdetési menetrendet vázolt, mint ami az eddigi hivatalos tempó volt. Lázár utalt két minapi Portfolio-cikk tartalmára is, amelyek közül az egyik a brüsszeli pénzek felfüggesztési veszélyére hívta fel a figyelmet, a másik pedig azt mutatta be, hogy nemzetközi összevetésben is viszonylag gyorsan osztja el az új uniós pályázati pénzeket a kormány.
Magyarország idén június 30-án az uniós tagállamok között a hatodik helyen állt az elosztott új EU-források arányát tekintve - derül ki azokból az adatokból, amelyeket a Portfolio Brüsszelben szerzett meg. A 2014-2020-as ciklus forráselosztásában tehát jól elkapta a rajtot a kormány, hiszen a brüsszeli adatok szerint a nyár közepéig a magyar hatóságok a 2014-2020-as ciklusra járó keret 27,2%-ára hirdettek már győztest. Az akkori állapot szerint az írek voltak az elsők 54,7%-kal, de azóta már egy friss jelzés szerint az ő rátájuk 80% közelébe ugrott, míg a legutóbbi magyar adatok szerint már 34%-on járunk. Fontos persze hangsúlyozni, hogy Magyarország sokkal nagyobb forrástömeget oszthat el, mint az előtte lévő öt másik uniós tagállam, így tehát ezt is figyelembe véve lényegében a magyar kormány osztja el a leggyorsabban az új EU-ciklus forrásait a pályázók között.
A következő napokban-hetekben dönt az Európai Bizottság arról, hogy egy újabb magyar aszfaltügyről van-e szó, azaz visszaszivárogtak-e az idei magyar útépítések feltételei közé a korábban már "megtiltott" versenykorlátozó feltételek - tudta meg a Portfolio brüsszeli forrásokból. A döntés azért fajsúlyos, mert legalább 215 milliárd forintnyi, korábban már felfüggesztett uniós támogatás azonnali kifizetése múlik rajta és ezzel párhuzamosan a 2014-2020-as újabb útépítési pénzek kifizethetőségét is befolyásolja. Kiderült, hogy betonfalba ütközött a kormány azzal a kezdeményezéssel, hogy az eredetileg a lakosságnak ígért 90 milliárd forintnyi energiahatékonysági pályázati pénzt középületekre szánná, mert utóbbi felhasználással nem tudna akkora CO2-kibocsátás csökkenést elérni, mint ígérte. Azt is megtudtuk, hogy mi az igazi baja Brüsszelnek a rendkívül bőkezű magyarországi szállítói előleg rendszerrel, ami miatt százmilliárdos méretű átmeneti költségvetési terhet vesz a nyakába Magyarország.
Az Európai Bizottság ma jóváhagyta a magyar regionális állami támogatási térkép 2017-2020 időszakra szóló módosításait, azaz megengedte, hogy a Pest megyében található Göd és Sződliget januártól bekerülhessen a támogatható települések közé - derült ki egy mai bizottsági közleményből.
Nem igaz az a gyakran hallott kritika, hogy az összes uniós tagállam lassan indította el a 2014-2020-as uniós ciklus pénzügyi keretének kiosztását, hiszen Írország már a saját 7 éves keretének 80%-ára nyertest hirdetett odahaza és további 5-6 tagállam is 50% feletti arányt produkált - jelezte egy mai brüsszeli konferencia keretében Corina Cretu. Az Európai Bizottság regionális politikáért felelős uniós biztosa hozzátette, hogy a tagállamok jelenleg átlagosan a 7 évre szóló keretük mintegy negyedét kötötték le otthon. Amint múlt heti elemzésünkben rámutattunk: a magyar hatóságok a keret 34%-ára hirdettek eddig nyertest, így tehát a meglepően gyors ír eredménytől messze elmaradunk, míg a 25%-os EU-átlag felett járunk. Fontos persze azt is tudni, hogy az írek a csekély keretük nagy részét osztották el mostanáig, míg a magyar kormány egy sokkal nagyobb torta egyharmadát, hiszen ebben a ciklusban Magyarország az egyik legnagyobb kedvezményezettje a közös uniós kasszának.
Az Európai Bizottságnak tudomása van a Népszabadság kiadásának felfüggesztéséről, és aggodalmát fejezi ki miatta - jelentette ki Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) vezető szóvivője hétfőn sajtótájékoztató keretében, újságírói kérdésre válaszolva.
Tavaly év végén a magyar GDP 5%-kal volt magasabb, mint ha egyáltalán nem használtunk volna EU-pénzt a 2007-2015 közötti időszakban - mutatott rá egy pénteken kiadott európai bizottsági jelentés. Ez azonban nem verte nagy dobra, hogy az említett 5% egyértelműen EU-csúcsot jelent, azaz a magyar gazdaságon lendítettek a legnagyobbat az uniós támogatások. Ez persze nem meglepő annak tükrében, hogy mi kaptuk az egyik legtöbb pénzt a gazdaságunk méretéhez képest. Az viszont kevésbé ismert, hogy az EU-tagok közül a magyarok egy főre jutó reáljövedelme nőtt meg a második legnagyobb mértékben az uniós támogatások hatására. Igaz közben nálunk romlott messze a legnagyobb mértékben a külkereskedelmi mérleg, mivel a kiosztott uniós milliárdoknak masszív importgeneráló hatása volt.
Magyarországon volt a legmagasabb a kohéziós finanszírozás aránya a 28 tagország közül, mely az állami beruházási kiadások 57 %-át tette ki a 2007-2013-as ciklusban - derült ki az Európai Bizottság most közzétett független értékeléséből. Az eredmények között kiemelendő, hogy az uniós támogatásoknak köszönhetően több mint 108 000 munkahely létesült hazánkban, amelyből közel 41 ezer teljes munkaidős állást jelent. Érdemes azt is tudni, hogy míg Magyarország egy főre vetítve évente 304 eurónyi uniós támogatást kapott a 2007-2013-as ciklusra, addig ez a szám a 12 új kelet-közép-európai uniós tagállam átlagában csak 207 euró.
Az Európai Bizottság elnöke felszólította pénteken Párizsban az Európai Unió tagállamait, hogy tartsák tiszteletben a menekültek elosztására vonatkozó brüsszeli döntést. Jean-Claude Juncker arról beszélt, hogy bizonyos tagállamok nem hajtják végre azt a döntést, amely 160 ezer menekült uniós tagállamok közötti szétosztásáról szól.
Jelenleg négy, egymással versengő vízió azonosítható az Európai Unió jövőjét illetően, amelyek közül a Brexit miatt a kétsebességes EU víziója a háttérbe szorult Brüsszelben - fejtette ki meglátását a Budapest Economic Forum konferenciánk keretében Andor László. Az Európai Bizottság volt foglalkoztatási biztosa, a BCE tanszékvezetője szerint ennek oka az, hogy a brit népszavazás eredménye azt üzeni: a kétsebességes Európa mögött húzódó kényes egyensúlyozás nem vezetett eredményre. Magyarország szempontjából úgy fogalmazott: ha nem szeretnénk a perifériára szorulni, és ha már a kommunikáció szerint rövid idő alatt éretté válhatunk az euró bevezetésére, akkor érdemes lenne a kétsebességes Európa elkerülése érdekében valóban be is vezetni a közös pénzt.
Idén eddig összesen 1054 milliárd forintnyi EU-támogatást fizetett ki a kormány a régi és az új uniós ciklus terhére és a negyedik negyedévre duplázódást vár, hogy teljesüljön a 2048 milliárdos kifizetés - jelentette ki a Budapest Economic Forum nyitóelőadásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszter-helyettese újra megerősítette, hogy személyes várakozása szerint a gazdaságfejlesztési területen zajló uniós audit nyomán nem függesztik fel Magyarország számára az uniós támogatásokat és a bőkezű szállítói előleg vitában jelezte, a kormány a végsőkig hajlandó elmenni. Csepreghy szerint a szakképzett munkaerőhiányra részben megoldás lehet az, hogy a következő években "több tízezres, akár százezres" méretű leépítés következik be az állami bürokráciában, így az átképzés után ezek az emberek a versenyszférában el tudnak majd helyezkedni. Az EU jövőjével kapcsolatban többek között kijelentette: "ugyanannyi esélye van az EU szétesésének, mint az egyben maradásnak".
A magyar uniós pályázati rendszert jelenleg a négyfokozatú skálán a második kategóriába sorolja az Európai Bizottság és a brüsszeli illetékesek jelzése szerint a most készülő jelentésben is ebben a kategóriában marad - jelezte a Portfolio-nak Csepreghy Nándor ma reggeli cikkünk nyomán. A Miniszterelnökség miniszter-helyettesének szavai tehát cikkünk azon forgatókönyvét jelentenék, hogy "nincs különösebb gond magyar szempontból" és nem történik meg a brüsszeli kifizetések automatikus felfüggesztése. Elismerte, hogy valóban több területen vannak viták a Bizottsággal és felvázolta, hogy mi a magyar álláspont. Reggeli cikkünk:
Több területen is jelentős problémákat lát az Európai Bizottság a magyarországi EU-támogatási rendszerben, amelyekről rövidesen elkészül egy jelentés és ha ez súlyos megállapításokat tartalmaz, akkor az összes uniós támogatás kifizetését automatikusan felfüggeszti Magyarország felé - tudta meg a Portfolio brüsszeli forrásból. A magyar kormány és a Bizottság között most is zajlanak az egyeztetések, így ez a negatív forgatókönyv még elkerülhető. Ez azonban nem lesz könnyű és ha nem sikerül, akkor két másik forgatókönyv áll elő. Egyik esetben sem jutnánk gyorsan pénzhez Brüsszelből, de az ezekkel járó jelentős átmeneti terheket egyelőre még elbírja a magyar államháztartás. Cikkünk főbb állításaira délután külön reagált nekünk Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese és azt hangsúlyozta, hogy várhatóan a kettes besorolást kapja majd a vizsgált terület, így nem lesz támogatás-felfüggesztés:
Akár az éves bevételének tizedére rúgó büntetésre is számíthat a Google az Európai Bizottságtól - írja a The Wall Street Journal.
Az Európai Bizottság tudomásul veszi a vasárnapi magyar népszavazás eredményét és tiszteletben tartja azoknak a véleményét, akik szavaztak, miként azokét is, akik nem - közölte hétfőn a testület szóvivője. A Bizottság szerint a kormányra tartozik, mit kezd a hivatalosan érvénytelen népszavazási eredménnyel, írja a Bruxinfo.
Az Európai Bizottság javaslata alapján az európai hatóságok a jövőben a hosszú távú lakossági befektetési alapok és nyugdíjtermékek költség- és teljesítmény struktúráját is vizsgálhatják. A lépésre a bizottság szerint az egészséges versenyhelyzet fenntartása és a fogyasztóbarátabb szolgáltatások kialakítása miatt van szükség - írja a Financial Times.
Fontos lépés történt ma a globális felmelegedés elleni küzdelemben, a párizsi klímaegyezmény elfogadása felé: az Európai Unió miniszterei ugyanis pénteken Brüsszelben megegyeztek a történelmi jelentőségűnek remélt egyezmény ratifikálásában. Ezek után a párizsi egyezmény egészen közel jutott ahhoz, hogy minél hamarabb valóban életbe lépjen - mutat rá a fejleményre az Index.
A társasági adó emeléséről szóló törvényerejű rendeletet fogadott el a spanyol ügyvezető kormány pénteki ülésén, melynek célja, hogy csökkentsék az államháztartási hiányt az Európai Bizottság elvárásai szerint - erről a spanyol pénzügyminiszter beszélt a kabinet ülését követő sajtótájékoztatón.
Bár délelőtti cikkünkben határozottan rögzítettük, hogy semmi köze nincs a vasárnapi kvótareferendumhoz annak az elszámolási vitának, amely kialakult a magyar hatóságok és az Európai Bizottság között, délutáni közleményében a Miniszterelnökség miniszterhelyettese ezzel kötötte össze a témát. A rövid közleményben ugyanakkor nincs cáfolat, azaz valóban több százmilliárdos elszámolási vita húzódik meg a háttérben, ami így halmozódó feszültséget jelent a magyar államháztartásban. Az MTI-n megjelent közleményt teljes terjedelmében közzétesszük alább. Délelőtti cikkünk:
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
